Fával való fűtés

Tavasszal tettem fel egy írást a fával való fűtéssel kapcsolatban.

Egy kis módosítással ismét megteszem egyszer, mert gondolom lassan mindenki hazaérkezik a Balatonról, Teneriféről, az Adriáról, meg a kiskertekből. Másrészt meg persze kicsit önös érdekből is.

Azzal kezdem, hogy én is fával fűtök, egy nagy cserépkályhában. Amikor elkezdtem fűteni, azt hittem, hogy sok macera lesz vele, de egy barátom felvilágosított, hogy két dolog a lényeg: a fa legyen száraz, és a kályhának legyen huzata. Innentől kezdve már nem, hogy macera, hanem inkább élmény a fűtés. Én kéthetente hamuzok és azzal a kis rózsaszín kockával gyújtok be. 

Ha még nem vásároltál fát, még megteheted, mert a kereskedők, ahogy tudtak felkészültek a télre. Mi is márciustól hasogatunk, de ez a készlet az első hideg nap után pillanatok alatt el fog fogyni és utána már csak az lesz, amit még csak most vágnak ki.

Ahogy akkor is írtam a kéménysepréséhez nem biztos, hogy kell szakember, elég hozzá egy kéményseprő kefe és meg fogsz lepődni, hogy egy vödör hamut és kátrányt fogsz kisöpörni, amit egyébként, ha nem teszel meg, akár be is gyulladhat a kéményed.

Könnyű azt mondani, hogy ne vidd le a fát a szuterénba vagy a garázsba, de ha nincs más hely legalább próbálj meg huzatot csinálni. Alatta és mögötte kell hagyni légrést, amit raklappal meg lehet oldani, így elősegíthetjük a száradást. Mert ugye a frissen vágott fának fele víz, amiből csak füst és hamu lesz, tehát ezt az 50%-ot valahogy minimum 20%-ra kellene csökkenteni.

Keményfánál (cser, tölgy, bükk, gyertyán, akác) ez kicsit lassabb folyamat, de megéri. Csalóka, hogy van, aki fűzfát, nyírt, fenyőt, nyárt árul olcsóbban, de a fűtőértéke pont a fele, viszont az igaz, hogy olcsóbb.

Kellemes meleg téli estéket kívánok mindenkinek!

Tavaszi tüzelő

Most, amikor itt a tavasz, legtöbben úgy vannak vele, hogy túl korai foglalkozni még az idei fűtéssel. 

Pedig ez nagy hiba, mert sajnos két dologban biztosak lehetünk; tél az idén is lesz és az is biztos, hogy a fa csak drágább lesz. Arról nem is beszélve, hogy kicsit emlékezzünk vissza a tavalyi augusztus, szeptember hónapokra, mikor mindenki szaladgált össze-vissza, csak hogy fát tudjon szerezni.

Azzal kezdem, hogy én is fával fűtök – egy nagy cserépkályhában. Amikor elkezdtem vele fűteni, azt hittem, hogy egy macerás dolog, de szerencsére egy barátom felvilágosított, hogy a két legfontosabb dolog, hogy a kályhának legyen jó huzata és a fa legyen száraz. Megfogadtam és így a fűtés nem macera, hanem inkább élmény. Ez viszont azzal jár, hogy fát ilyenkor, áprilisban, májusban kell megvásárolni és felhasogatni. Az ősszel vásárolt fa általában friss vágásból van. Mivel a kereskedők a mai infláció mellett nem tartják fél évig a pénzüket a fában, viszont a friss vágású fának a nedvességtartalma 50%, ami azt jelenti, hogy 1 mázsa fa kb. 50 liter vizet tartalmaz. Az égés során keletkező hő jelentős része nem a lakást fűti, hanem a fa víztartalmát kénytelen először elpárologtatni. Alacsony hőfokon ég, ezért sok szénmonoxid, korom, kátrány és hamu keletkezik.

Én a fűtési szezonban kéthetente szoktam hamuzni és szezon előtt egyszer a kéményt kipucolni - saját kezűleg.

Tehát, ha rám hallgattok, akkor most vásároltok fát és hasogatva, száraz, szellős helyen tároljátok őszig. A legjobb egy féltető vagy egy huzatos nyitott szín, de semmiképp a fóliával való letakarás, mert annál még az is jobb, ha csak úgy van összekupacolva az isten ege alatt. Sokan azt gondolják, hogy behordják a szuterénba vagy egy zárt garázsba, ami szintén rossz megoldás, mert így sem tud rendesen száradni. A farakás alá célszerű valami rácsot vagy raklapot tenni és mögötte is hagyni hézagot, hogy a levegő jól tudja átjárni.

Vásárlással kapcsolatban. Bennünket eleinte többen bíráltak, hogy miért ládákban áruljuk a fát? Azért, mert abban mindig egyforma mennyiség van. Aki mázsára adja, az pontosan tudja, hogy a vizes fa lényegesen nehezebb, mint a száraz. Csak pl. 1 láda nedves cserfa az több, mint duplát nyom, mint 1 láda száraz akác. Arról nem is beszélve, hogy még otthon soha senki nem mérte meg a fa súlyát – mérlegjegyet pedig ritkán ad a kereskedő, aki mázsára árulja a fát. Így tehát a nedves, alacsony fűtőértékű fáért dupla pénzt fizetnek. 

A fa száradási ideje általában a fa keménységétől függ. A tölgy lassabban, a nyár, a fűz gyorsabban szárad, de a száradást a hasogatással és a fent említett tárolással jelentősen lerövidíthetjük, az 50%-os víztartalmat 20%-ra csökkenthetjük és ekkor már jók vagyunk.

Nedvességmérőt pár ezer forintért lehet vásárolni. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy van néhány német és holland vásárlónk is, ők rendszeresen ellenőrzik az értékeket. 

Ha jót akarunk magunknak, csak kemény tűzifát vegyünk. Szerencsére hazánkban van akác, cser, tölgy, bükk, gyertyán is. Egyik jobb, mint a másik. Sokan erre, mások arra esküsznek. Én azt szoktam mondani, hogy majdnem mindegy, csak száraz legyen. 

Tehát végezetül egy jótanács:
legkésőbb május végéig szerezzétek be az évi tüzelőt és tároljátok szakszerűen.